Skye

Na itt vagyok, 

Képzeljétek, már több mint egy éve itt éldegélek a szüleimmel! Pár dolgot fel szeretnék sorolni...

Kedvenc tevékenységeim: Figyelni, közelről hogy mit csinálnak mások, Emberapu papucsát pusztítani, tollászkodni, Emberanyut puszilgatni, mindenfélét ledobálni a földre

Kedvenc ételeim: Főtt tészta, répa, saláta, hús és hal (!!!)

Kedvenc játékaim: Néha jó az ami a kalitkában van, de semmi nem ér fel a szimpla papírdarabbal vagy a cipőfűzővel!

Amit utálok:  Hangos hangok, sötét, idegen helyek, ha nem én vagyok a középpontban....

Emberszüleim sok mindent megértenek már, és tudják, hogy mit akarok...egy titok van csak...amikor Emberapuval veszekszem, anno tettem fel róla egy videot....csak vele csinálom, és úgy tűnik csak nyáron...ki érti ezt? És vajon mit akarok????

Nagy vedlésben vagyok, ami nem könnyű...a nyakam olyan mint egy sündisznó háta, többet eszem, és többet hisztizem, szüleim sajnálnak is rendesen. Viszont többet is pancsolok, ami segít egy kicsit legalább. Rengeteg tollat veszítettem, de egyenletesen, és most már csak az újak nőnek. Emberanyu nagyon óvatosan bánik velem, sok sok nyakvakargatást igénylek, de ha kicsit is másképp ér a tüskéimhez akkor visítok....szegény én :)

Fürdés továbbfejlesztése...szavakra nincs szükség :)))))

Hahó, itt Emberanyu jelentkezik...na az van, hogy Skye nem csípi a vizet, nem vált be neki papagáj-fürdető, sem semmi más...néha a vízpermetező palackot elviseli, de az egyetlen, ami igazán bejön nála az egy szimpla lapos kistányér, kicsi vízzel, amibe belehasal :DDD Persze csak nyújtogatja a kis szárnyait, azok alá így nem kerül víz, maximum a hasa meg az arca lesz vizes, de ez van...tündéri!!! :))) 

Nagyon jól telt a karácsonyom, kaptam ám ajándékokat meg sok finomságot is!

A kis mókuskerékkel elkezdtem már játszani, pedig eleinte tartottam tőle, aztán 24-én kaptam szüleimtől ezt a kis játszóteret, sajnos elég kicsi, átverés, mert rá volt írva, hogy nimfáknak...mininimfáknak talán, ha van olyan....na mindegy, majd kicseréljük valami másra

Erre a képre meg azt mondta Emberapu, hogy egyszerűen tündéri...nem vagyok hozzászokva, hogy egész nap mindenki itthon van, és rohangálhatok...hát elfáradtam, na, és Emberanyu mellkasa pont jó alvóhelynek bizonyult.

Hát ma itt volt Emberszüleimnek két barátja vacsorára...nagyon izgatott voltam, kiabáltam, repkedtem, kaptam egy kis főtt csirkehusit és friss, megbízható forrásból származó répát. de sajnos este kilenckor álmosan követeltem, hogy befészkelhessem magam aludni, így az ajándékozásról le is maradtam, pedig én is kaptam ám valamit, holnap ki is próbálom :)

Christian fejét szeretem:

A kis ajándékom: a kalitkára erősíthető mókuskerék, ha mozgatom a csőrömmel akkor csilingel benne a labda

Minden rendben velem, Emberanyuval fantasztikus kapcsolatot alakítottam ki...nagyon igénylem, hogy a mellkasán telepedjek le és puszilgassam az arcát...persze ettől Ő el van ájulva :) Hallottam, hogy karácsonyra kapok valami játszóteret is! Amúgy a karácsonyt nem csípem, félek a fától, és a gyertyáktól :) Szóval csak egy baj van, Emberanyu elfoglalt, nem tud sokat segíteni a blogolásban, de semmi baj, csak be akartam jelentkezni ;)

Sajnos ez sötét, de úgy is a hangom a lényeg :))) Senki nem tudja miért magyarázok ilyen hévvel...én sem :) Emberapu ugyan magyaráz hozzá, de már előbb elkezdtem minden átmenet nélkül

Hát ez meg önmagáért beszél...ki akarna a saját tányérjából enni, mikor a máséból is lehet? :) Lerepültem Emberapu válláról, egyenesen bele a tálba :)

Szóval így néz ki, amikor arra a rusnya papucsra rávetem magam....nem engedem Emberaput a közelébe, ha csak közelít a kezével már veszekszem, igaz néha akkor is, ha nem közelít :)))))

Bónusznak meg itt egy kép, amin bújócskázok

Mármint a személyiségem :) Határozott szokásaim lettek, mint például, hogy szeretek Emberapufején üldögélni, miközben dolgozik, Emberanyutól várom a simogatást, imádok a konyha egyik polcán a dobozok között bújócskázni, a földön randalírozni és megenni Emberapu papucsát, és amikor elveszi, szó szerint veszekedek vele, csak azt nem értem, hogy ilyenkor Emberanyu min nevet...nem aranyos és vicces próbálok lenni, hanem mérges!! :) Ja és minden este jó éjszakát kívánok... a magam módján...konkrét csipogást hallatok közvetlenül a kalitkám letakarása előtt.

Bizony már féléves vagyok és épp az első vedlésem zajlik. Emiatt dupla annyi nyakvakargatást igénylek, Emberanyu pedig duplán takarít....mindenfelé az én kis tollaim repkednek.

Repkedésről jut eszembe szegény szüleim az estéket is külön töltik, Emberapu egy fontos projecten dolgozik az ebédlőasztalon, Emberanyu meg kicsit odébb, a másik számítógépen szórakozik. Hát én nem is tudom eldönteni, hogy kivel lennék szívesebben, így rikoltozva repkedek ide-oda...nagyon szeretik :D Mondjuk a rikoltozást nem annyira, pedig én büszke vagyok magamra, már kész dalokat komponáltam!

Itt vagyok ám, csak rém elfoglalt vagyok mostanában, főleg amióta megtanultam kártyázni ...nagyon élvezem, csak nem értem, hogy miért pakolják vissza a kártyalapokat az asztalra, miután én ledobáltam őket. Nem ér! A kártyáknak (meg minden másnak is) a padlón a helye!

Erről jut eszembe, hogy az elmúlt napokban gondosan felfedeztem a nappalit és az ebédlőt a földön rodeózva. Egyszer el is bújtam a kanapé mögé, hallanotok kellett volna, hogy emberi szüleim hogy megijedtek, és kerestek mindenfelé hehe, a végén rikkantottam nekik egyet, hogy ne idegeskedjenek tovább. Nagyon jól érzem magam, egyre szemtelenebb vagyok, de még így is annyira szeretnek!

Tegnap nagyon fárasztó napom volt, este 8-kor bealudtam Emberapu vállán. Kezdődött azzal, hogy Emberanyu csinált nekem egy játékdobozt tele szétmarcangolható fehér papírral, nagy gombokkal, kis játékokkal, nagyon jót tomboltam! Aztán bár meg vannak nyesve a szárnyaim, úgy döntöttem, hogy repülök egyet, sikeresen le is fejeltem a konyhaablakot, Emberanyu leszidott kicsit, de marhára aggódott is, hallottam a hangján. Szerencsére nem sérültem meg. Délután meg idegenek érkeztek hozzánk, és mindenféle nagy dolgokat hurcoltak a házba...azt mondták valami bútor. Úgy felizgattam magam, hogy egy órán keresztül rikoltoztam megállás nélkül. Vacsorára lenyugodtak a kedélyek, de addigra már el is fáradtam...azért vacsi után még sikeresen kb 10szer lerángattam Emberapu olvasószemüvegét...nem annyira örült neki...de hát ez vagyok én :)

Ezek rólam készültek, az elsőn miután jól összepiszkoltam Emberanyu vállát tollászkodás közben, hagytam neki, hogy simizze a nyakam, még a fejem is lehajtottam. Azóta, ha erre vágyom, csak lehajtom a fejem, és a kiscsaládom rögtön tudja, hogy nyaksimit akarok.

Itt meg úgy döntöttem, hogy akkor én megeszem Emberaput...nem sikerült, de azért örültek a játszadozásomnak.

Sokféle finomsággal halmoznak el engem, kedvencem a magokon kívül a borsó, a répa, a saláta és a Cheerios, a szárított gyümölcsök annyira nem váltak be eddig, no de ma Emberanyu valami érdekeset tett elém: nem volt kemény, nem volt puha, sárgás is meg fehér.... és nagyon ízlett! Hát és akkor megtudtam, hogy ez bizony főtt tojás volt! Én most akkor kannibál vagyok???? Emberapu azt mondta, hogy sok papagáj kap főtt tojást és nagyon egészséges...azért mégis kissé morbid, nem? Mindegy, jóízűen befelatoztam, és utána még jöhetett egy adag mag is.

Én egy négy hónapos nimfapapagáj vagyok...lány...azt hiszem. Mindenesetre a nevem Skye, és alig 1 hete kerültem Emberanyuhoz és Emberapuhoz, akik jól elkényeztetnek engem. Én meg jól ki is használom. Még tudok babahangon nyekeregni, ha éhes vagyok, és ha Emberanyu feláll mellőlem, miközben eszem, hát azt nem csípem, repülök utána, és gyakran a fején landolok szemrehányóan csicsregve. Na jó azért nem vagyok gonosz, vagy ilyesmi, csak hisztis. Nem szeretem a kalitkám...olyan nagy, unalmas, hiába van telepakolva játékoknak nevezett csilingelős, színes holmikkal, hidegen hagynak. Ha a kalitkában vagyok szundizok, és arra várok, hogy kimehessek. Imádok Emberanyu és Emberapu vállán, fején ücsörögni, puszikkal jutalmazni őket, és rodeozni szerte-széjjel a házban.  Szoktam énekelgetni is, bár még csak nagyon rövid dalokat tudok.

Leginkább próbálom megtalálni a helyem ebben az új világban...egyelőre.

Ó, és ilyen szép tudok lenni, nézzétek: